A kifejezetten rövid, ám annál intenzívebb, pár napos (órás?) várakozás után megjelent a Google nyílt forráskódú böngészője, a Google Chrome.
Gmail, Calendar, GDocs, Reader, Picasa, Maps, Earth, Analytics, Blogger, AdSense- ha böngészőjével is akkora sikert arat a cég, mint a felsorolt szolgáltatásokkal, akkor mondhatják csak el igazán, hogy eljött már a Kánaán. Gyakorlatilag teljes lefedettséggel rendelkeznek a webes és azokkal összefüggő szolgáltatások területén.
A Google Chrome tehát már letölthető.
Letisztult és gyors
A legelső két szó, ami a böngésző indítása után eszembe jutott. A letisztultság egyszerűen nagyszerűséget jelent, a gyorsaság pedig pontosan azt, amire a megjelenés előtt mindenki nagyon kíváncsi volt. Én legalábbis biztosan; pont attól “féltem”, hogy ilyen téren a leginkább Firefox diktálta ütem nem nagyon tud majd újat mutatni a Google Chrome. Jelentem, tud.
Funckiók
Bár a nap folyamán több helyen is felmerült, hogy a böngésző sokat tanul vetélytársaitól, én ebben nem látok semmilyen szörnyűséget. Erről szól a verseny: melyik böngésző tudja az összes olyan funkciót nyújtani, mitn az összes többi plusz még egy kis ráadást. A Chrome ilyen téren máris sikeresnek mondható: a tabok, a kezelésük, a gyorshívó, a könyvjelzők – nekem legalábbis mind szépek és jók (talán szebbek és jobbak).
Összeomlasztani eddig nem sikerült a rendszert (nem készült rá úgy a Microsoft, mint a Firefox 3-ra?), de ha sikerül, akkor elvileg nem fog lefagyni az egész, csak az adott tabban jelentkezik majd az így lokalizált és elszeparált probléma.
A pornómódnak csúfolt, itt inkognitónak hívott böngészés is jól működik, lényege, hogy ne hagyjunk nyomot magunk után [a gépen], illetve a meglátogatott oldalak se hagyjanak. Az új ablakként megnyíló üzemmódra egy stilizált detektív figyelmeztet a bal felső sarokban.
Úton az operációs rendszer felé
“A webes alkalmazások a böngésző megnyitása nélkül is használhatók” – ez az a mondat, ami pedig alapot ad arra a feltételezésre, hogy a Google középtávú terveiben egyátlalán nem böngészőként, hanem operációs rendszerként szerepel a Chrome. (Mint ahogy nem is olyan régen elkezdődött az ilyen találgatás a Mozilla Aurora projektjével kapcsolatban is.)
A legnagyobb hiba
Az eddigi legnagyobb észlelt hiba az, hogy amikor mondjuk egy .doc fájl szerkesztése után böngészésre akarok váltani, akkor még a Firefox ikont keresem a tálcán. (Illetve, ha keresni akarok, akkor a címsáv jobb felső sarkába indul először a kezem.) De ha továbbra is ezt nyújtja a Chrome, mint most, akkor már nem sokáig fogok más ikont keresni.
Letölthető a Google böngészője, itt a Chrome…
A kifejezetten rövid, ám annál intenzívebb, pár napos (órás?) várakozás után megjelent a Google nyílt forráskódú [...]…
[...] nem lesznek barátok a winampommal, amit én általában a képernyő tetején hordok. Tsabeeka lelkesedésével is egyet tudunk [...]
“A pornómódnak csúfolt, itt inkognitónak hívott böngészés is jól működik, lényege, hogy ne hagyjunk nyomot magunk után, illetve a meglátogatott oldalak se hagyjanak.”
Nekem ebből az (is) jönne le, hogy gyakorlatilag proxy mögül netezhetünk, azaz nem hagyunk magunk után nyomot a weblapon. Persze nem ezt írod, csak mégis, a fogalmazás miatt félreérthető, ha az ember még nem ismeri, mit is tud pontosan ez a fícsör. Ezt írja a google:
“Az inkognitó üzemmódban történő böngészés csak a Chrome számára tiltja le a felkeresett webhelyekkel kapcsolatos információk rögzítését.”
Valóban félreérthető, hiányzik a mondat végéről/közepéről az a szó, hogy “a gépen”
Közben bele is csempésztem. Köszi!
[...] verziója is végre felnőtt a vetélytársakhoz, szerintem egyértelműen a Google Chrome, és annak minden újdonsága (mind funkcióilag, mind [...]
[...] maradhat el a marketing szempont. Közleményében a Google két példát hoz: a Google Chrome azért jött létre, mert mérnökeik felismerték az igényt egy böngészőre, mely jobban [...]
[...] egyébként szép-jó-okos Google Chrome legnagyobb hiányossága (amiért mondjuk én sem ezt használom fő [...]