Egy nagy kérdést kell magának feltegyen minden olyan médium, melynek online és nyomtatott kiadása is van. Mivel minden online is, ami nyomtatott (fordítva persze nem, és hát a csak online kiadásúakat el is kerüli ez a probléma), így gyakorlatilag minden újságot elér a kérdés: hol jelentessem meg előbb a cikket?
Amikor a Népszabadság előnyt ad mindenkinek
Ma éjszaka egy igen tanulságos eset történt. Éjfél után valamikor kijött MTI-hírként a mai Népszabadságból lapszemlézett Szonda Ipsos kutatási eredmény. Na, gondoltam, akkor megvan a Propeller Belföld rovatának reggeli vezetője.
Az etikusság azt kívánta meg, hogy az egyébként az MTI előfizetői adatbázisából szerzett hírt ne a Hír6-ról linkeljem be Propellerre, hanem az eredeti forrásból, tehát a Népszabadságból. Ezt sajnos nem tudtam megtenni, mivel a Népszabadság Online-on akkor még nem volt fent a cikk. (Így Propellerre maradt a Hír6-os link.)
Szerintem a Népszabadságnak sem jó, hogy mire ők felrakták, addig gyakorlatilag már minden nagyobb és közepesen nagy híroldalon is megjelent az ő saját információjuk. Ráadásul – ami most még csak nyolc-tízezres problémának tűnik – a hírgyűjtő szájtok sem tudják – még ha akarják sem – az eredeti forrást kiemelni. Majd kiemelik azt, ahova leghamarabb felkerült az információ.
Mert így hiába a változások, hiába az integrált szerkesztőség, az online jelenlétet korlátozni vagy időben csúsztatni: versenyhátrány.
Az persze lehet, hogy ha máshogy csinálnák, a nyomtatott lapot kevesebben vennék. De hát azt már úgyis egyre kevesebben veszik.
Axel Springer: 2010 után csak online megyei lapok
Nem véletlen az a nyílt titoknak számító stratégiai hozzáállás pletyka sem, hogy a 9 megyét birtokló AxelSpringer például 2010 után már csak online megjelenést tervez megyei napilapjainak. A nyomtatott lap eladási száma – megyénként és évenként változóan – lassan, de biztosan, évente 100-500 darabbal csökken. Eközben az online lapjaik látogatói ennél jóval nagyobb számmal nőnek.
Bár a céldátumot előrébb hozni nem fogja, de legalább biztosabbá teszi az, hogy a válság felértékelheti a mérhetőséget a magyar marketingpiacon.
Ez a hajó már elment
A nyomtatott újság példányszáma, vagy ha úgy tetszik, az olvasók reklámmegtekintése például pont nem mérhető, maximum sejthető. Van persze auditált példányszám, de annak hitelességét aláássák az olyan esetek, amikor azért küldenek el egy-egy terjesztési vezetőt, mert az hírlik róla, hogy ő fizetgetett elő sok néven és címen a lapra.
A logikus magyarázat, a kényszerítő erő megvan a fenti magatartásra: a felettük állók elvárása az, hogy ne csökkenjen a példányszám, vagy ha igen, akkor a csökkenés mértéke a statisztikai hibahatáron belül maradjon. Ez pedig sok éve túlhaladott elvárás.
Az online-print dilemma…
Gyakorlatilag minden újságot elér a kérdés: hol jelentessem meg előbb a cikket? A 9 megyét birtokló AxelSpringer például [...]…
Szerintem ki van zárva, hogy már 2010-ben átálljon az Axel online megjelenésre – a nyomtatott lapjai sokkal-sokkal jobban állnak, mint az internetes kiadásai.
[...] egy poszt az ismerős megosztások közé arról, hogy vajon jó-e a Népszabadságnak, hogy csak késleltetéssel közölnek le híreket a napilapból az online kiadásban. A bejegyzés arra a következtetésre jut, hogy bizony nem jó, [...]
az is érdekes hogy:
Az Axel Springer letiltotta a róla szóló interjút
TuRuL_2k2, sokkal-sokkal?
kimegy belőle (részben mesterségesen fenntartott számokkal, de tegyük fel, hogy a számok komolyak) mondjuk Békés megyében (BM Hírlap) 29 ezer. egy éve még 30 ezer ment ki. (az előfizetők táborának egy része falusi 60+, aki nem nagyon fog vásárolni például a lapban hirdetett szuperjó áron eladó autókból)
a Beol.hu-nak van napi 9-11 ezer látogatója. egy éve 4-6 volt.
szerinted?
szajmon, nemhogy az is érdekes, de ráadásul sokat elmond a nagy és okos multi webtudatosságáról. van x pénz, oszt’ jóól nyomjuk bele abba, amit mi is ismerünk (papír).
[off] az interjú letiltása meg vicces/szánalmas. főleg, hogy, úgy tűnik, annyira sincsenek képben, hogy pontosan tudják, hogy függőbeszéddel, esetleg nem tökéletesen szöveghűen megjelentetve simán közölhető. pénzük van meg 50 év hagyomány mögöttük, és itt vége is a tudománynak.[/off]
ez még így is sok mindenre elég. még.
ahol ez a kérdés eleve felmerül (hogy hol előbb), ott már rég baj van, de hát ez látszik is. penészedő printesekkel van tele a padlás, majd ha ezek háttérbe vonulnak, talán láthatunk nagy és okos előrelépéseket. másfajta szemlélet kell. az átképzésben sem hiszek, vérengzés, felsózni a helyüket is, és odarakni az újakat.
(btw. az megvan, hogy a guardian egy ideje már a teljes cikket elérhetővé teszi az rss-ében? itthon meg még mindig ott tartunk, hogy könyörögni kell, hogy egyáltalán legyen valami.)
az “átképzés” tényleg nehezebb, mint egy “szűz” képzése. viszont szerintem csak a stratégiai pozíciókban kellene ez a “felsózás”, mert ugye az újságírók esetleges online hiányosságait jó szerkesztők simán át tudják hidalni.
(igen, a guardian megvan. múltkor nézegettem rss-csatornákat, és az a vicces, hogy valahol (”komoly”, “nagy” lapoknál) tényleg egyáltalán nincs. vagy mondjuk van egy, és akkor abban minden ömlesztve.)
[...] olvasmány: Az Axel Springer letiltotta a róla szóló interjút Az online-print dilemma Nem tán RSS-t szeretnél? Van [...]
[...] Az online-print dilemma [...]