tsabeeka _ tech + média

Az egyébként szép-jó-okos Google Chrome legnagyobb hiányossága (amiért mondjuk én sem ezt használom fő böngészőként) az, hogy nem kaphatjuk meg hozzá azt az sok száz hasznos kiterjesztést, melyek léte a Firefox egyik nagy előnye.

A WebWorkerDaily hívta fel rá a figyelmemet, hogy a Gears-en és a Chrome-on dolgozó egyik fejlesztő blogjában világossá tette: a helyzet hamarosan változni fog. A fejlesztői dokumentációban három fő okkal indokolják a kiterjesztések szükségességét, melyek közül a legfontosabb kétségkívül az, hogy vannak olyan felhasználók, akik gyakorlatilag már függővé váltak néhány (firefoxos) bővítménytől, legalábbis nehezen tudnának meglenni nélküle.

Nemrég került könyvjelzőkezelő a Chrome-ba, ami szintén hasznos, de az igazi áttörést valószínűleg a kiterjesztések beépíthetősége hozza majd el.

Vajon melyik lesz az első jelentősebb Chrome-kiterjesztés?

Viszonylag sok céggel előfordul, hogy pénzért hirdet, így önmagában nem is lenne benne most sem semmi meglepő. A Google-től viszont igenis furcsa.

Korábban már írtam róla, hogy nem csak a keresőben szponzorált linkként, hanem a YouTube-on is megjelentek a Chrome-reklámok, majd a WebTrenden kese ezt további, például orkutos hirdetések bemutatásával egészítette ki. Egy dolog biztosan közös volt mindkettőnk posztjának hirdetéseiben: a Google eddig ingyen, a saját felületein reklámozott. Van is neki hol, bőven.

A Mashable viszont Chrome-reklámot talált a LinkedIn-en, ráadásul az is hamar kiderült, hogy fizetős kampányról van szó. Csak azt nem tudom, hogy vajon hány olyan LinkedIn-felhasználó lehet, aki (1) nem tud a Chrome-ról, ráadásul (2) nem használja a Google keresőjét vagy valamelyik más szolgáltatását, ahol ingyen az orra alá dugható lenne a reklám.

Ám nem is feltétlen a LinkedIn néhány Google-tudatlan felhasználójáról van szó. A cég ugyanis komolyan gondolja a stratégiaváltást: a Wall Street Journal október eleji cikke szerint egyre több outdoor megoldással is feltűnnek.

Szerintetek milyen felületen hirdet majd először a Google Magyarországon? Az iWiW-en vagy a Barátok Közt dupla epizódja közti szünetben?

A GOSblog néhány chromiumos fejlesztésre alapozva azt jósolja, hogy fejlődés várható a Google Chrome jelenleg tulajdonképpen nem is létező könyvjelzőkezelésében.

A fejlődés egyrészt tehát az, hogy egyáltalán lesz egy könyvjelzők kezelésére szolgáló felület (a más böngészőkben megszokott funckiókkal), másrészt pedig az, hogy lehet majd Google Könyvjelzőkből is importálni.

A CTNET Webware bevallottan nem túl tudományos, viszont mégis említésre méltó módon hasonlított össze négy böngészőt: az Internet Explorert (IE), a Safarit, a Firefoxot és a Chrome-ot.

A leggyorsabb a Google Chrome lett (amely egyébként már harmadik bétáját éli). Utána a Firefox, a Safari, majd az IE következik.

A biztonság terén a Firefox lett az első, majd a Chrome, a Safari, és végül a legkevésbé biztonságos, az IE.

A kusztomizáció tekintetében a Webware a testreszabhatóságot igencsak nélkülöző, abszolút egyszerűségre hajtó Chrome-ot hozta ki utolsó helyen. Az IE harmadik lett, a Safari második, az első pedig ebben a tetkintetben is a Firefox lett.

A “killer feature”, azaz a legmegnyerőbb funkcióra kihegyezett versenyszámban az előzőhöz hasonlóan első lett a Firefox, második a Safari, a harmadik helyen pedig az IE és a Chrome osztozik.

A végeredmény: Firefox, Chrome és Safari, az utolsó pedig az IE.

O

A megmérettetéssel van egy kis baj, az egész kicsit sántít. Tudom én, hogy sokan kifejezetten nem szeretik az Operát – bár a korábbi, valós okok jelentős részét régen kinőtte már a nagy piros O -, de azért ebből a sorból nekem legalábbis nagyon hiányzik.

JavaScript

Egy másik megmérettetés a JavaScript-gyorsulás tekintetében elég érdekes képet mutat. A jelmagyarázattal ellátott oszlopsor magáért beszél. Amire felhívnám a figyelmet, az az IE elég erőteljes lassúsága. Lehangolóan magas a lila oszlop.

(kép: CNET News)

Szájmon hívta fel rá a figyelmemet, hogy a YouTube nyomokban Google Chrome-kampányt tartalmazhat. A történet kis szépséghibája: ő éppen Chrome-ban vette észre a “Try YouTube in a new web browser! Download Google Chrome” feliratot.

Kevésbé újdonság, de a Google keresőjében is felhívják az ember figyelmét a Chrome-ra. Sajnos ismét böngészőfüggetlenül jelenik meg a szponzortált keresési találat.

Nem hiszem, hogy a Google végső kétségbeesésében reklámozná már a Chrome-ot használóknak is a böngésző kipróbálását, de magához a kampányhoz talán köze van annak, hogy a remélt áttörő siker egyelőre várat magára. (A legújabb változat apró javításokkal egyébként éppen október 29-én jött ki, a frissülés a program használata során automatikus.)

Ti hol találkoztok mostanában Google Chrome hirdetésekkel?

Nehéz helyzetben vannak az újságok olyankor, amikor elemzőbb jelleggel akarnak írni egy témában, amely túlzott mélységben csak a szaklapok olvasóit érdekelheti.

A megvalósításban vannak különbségek: a HVG ilyen témájú cikkei rendszeresen körön belülieknek és kívülieknek is érdekesen íródnak, miközben a Figyelő Infotech rovata a tech-újságírásról szóló könyvek “hogyan ne…” című fejezeteinek egyikében szolgálhatna remek illusztrációként.

Az utóbbi mintához illeszkedik a Népszabadság Online Google Chrome-ról megjelent írása.

A webes dolgokban – szakmai körökben köztudottan – még nem túl erős NOL-on vezető helyen volt a cikk, ez máris felkeltette mind érdeklődésemet, mind egészséges gyanakvásomat. Sajnos csak az utóbbi elégült ki.

Az írás maga

Az igazi különbség abban mutatkozik meg, amikor keresünk: elegendő a címsorba írni a keresett kifejezést – noha hozzá kell tenni, hogy erre más böngésző is képes már – s ha nem webcímet írunk be, azonnal és gyorsan kiadja a keresési találatokat. 

A mondatnak egyrészt nincsen semmilyen előzménye (mihez képest igazi különbség?), másrészt a közepe már át is húzza az elejét: ez abszolút nem különbség, hiszen más böngésző is tudja. (Sőt, lassan ez már úgy merül fel: egyáltalán melyik nem tudja!?)

Az igazi flash azonban néhány weblap megnyitása és bezárása után mutatkozik meg.

Kissé erőltetett lazaság, az előzmények olvasása után kissé váratlanul.

…idáig azt sem tapasztaltam, hogy stabilabb lenne a rendszer: lévén a többlapos-füles böngészést eddig is tudták a programok legújabb verziói, viszont még nem sikerült lefagyasztanom egyetlen webhelyet sem, annak ellenére, hogy…

Ehh, ehh, ehh – hogy teljesen őszinte legyek. A Google Chrome újszerűsége nem is abban rejlik, hogy tudja a többfüles böngészést. Hanem abban, hogy a tabok, azaz a fülek külön rendszerfolyamatként futnak, ami pedig azért jó, mert attól, hogy az egyik lefagy (és bezárjuk), a többi fül még vígan működik tovább. Ennél jobban szinte egyik funkciója/tulajdonsága sem volt kihangsúlyozva a böngészőnek.

Tessék írás előtt mindig olvasni. 

A kifejezetten rövid, ám annál intenzívebb, pár napos (órás?) várakozás után megjelent a Google nyílt forráskódú böngészője, a Google Chrome.

Gmail, Calendar, GDocs, Reader, Picasa, Maps, Earth, Analytics, Blogger, AdSense- ha böngészőjével is akkora sikert arat a cég, mint a felsorolt szolgáltatásokkal, akkor mondhatják csak el igazán, hogy eljött már a Kánaán. Gyakorlatilag teljes lefedettséggel rendelkeznek a webes és azokkal összefüggő szolgáltatások területén.

A Google Chrome tehát már letölthető.

Letisztult és gyors

A legelső két szó, ami a böngésző indítása után eszembe jutott. A letisztultság egyszerűen nagyszerűséget jelent, a gyorsaság pedig pontosan azt, amire a megjelenés előtt mindenki nagyon kíváncsi volt. Én legalábbis biztosan; pont attól “féltem”, hogy ilyen téren a leginkább Firefox diktálta ütem nem nagyon tud majd újat mutatni a Google Chrome. Jelentem, tud.

Funckiók

Bár a nap folyamán több helyen is felmerült, hogy a böngésző sokat tanul vetélytársaitól, én ebben nem látok semmilyen szörnyűséget. Erről szól a verseny: melyik böngésző tudja az összes olyan funkciót nyújtani, mitn az összes többi plusz még egy kis ráadást. A Chrome ilyen téren máris sikeresnek mondható: a tabok, a kezelésük, a gyorshívó, a könyvjelzők – nekem legalábbis mind szépek és jók (talán szebbek és jobbak).

Összeomlasztani eddig nem sikerült a rendszert (nem készült rá úgy a Microsoft, mint a Firefox 3-ra?), de ha sikerül, akkor elvileg nem fog lefagyni az egész, csak az adott tabban jelentkezik majd az így lokalizált és elszeparált probléma.

A pornómódnak csúfolt, itt inkognitónak hívott böngészés is jól működik, lényege, hogy ne hagyjunk nyomot magunk után [a gépen], illetve a meglátogatott oldalak se hagyjanak. Az új ablakként megnyíló üzemmódra egy stilizált detektív figyelmeztet a bal felső sarokban.

Úton az operációs rendszer felé

“A webes alkalmazások a böngésző megnyitása nélkül is használhatók” – ez az a mondat, ami pedig alapot ad arra a feltételezésre, hogy a Google középtávú terveiben egyátlalán nem böngészőként, hanem operációs rendszerként szerepel a Chrome. (Mint ahogy nem is olyan régen elkezdődött az ilyen találgatás a Mozilla Aurora projektjével kapcsolatban is.)

A legnagyobb hiba

Az eddigi legnagyobb észlelt hiba az, hogy amikor mondjuk egy .doc fájl szerkesztése után böngészésre akarok váltani, akkor még a Firefox ikont keresem a tálcán. (Illetve, ha keresni akarok, akkor a címsáv jobb felső sarkába indul először a kezem.) De ha továbbra is ezt nyújtja a Chrome, mint most, akkor már nem sokáig fogok más ikont keresni.