Az alább olvasható írás közel egy éves, 2009. január 9-én jelent meg a szép emlékű Zoomon. Az oldal áprilisban bezárt, az anyagok pedig már sehol nem olvashatók. Az jutott eszembe, hogy van ez a cikk, ami viszonylag – néhány számadattól eltekintve – időtlen információkat tartalmaz, így talán megérdemli azt, hogy fennmaradjon.
Fertőként és egy Isten céljaira felhasználható eszközként is egyaránt tekintenek a hazai egyházak az internetre, a hitük által diktált nézetek, illetve vérmérsékletük szerint. Az viszont tény, hogy a magukra valamit is adó felekezetek valamilyen formában mind jelen vannak a weben. A Zoom az evangélikusoknál, a krisnásoknál és a katolikusoknál járt – legalábbis virtuálisan.
Testvérközösség
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház médiamunkáért felelős püspöke szerint az egyház alapítója igazi médiaszemélyiség volt. Luther Márton értette a korabeli média nyelvét, élni tudott a nyilvánosság eszközével, valamint az olyan technikai újdonságokkal, mint a nyomtatás.
A lutheri hagyományt folytatva a Magyarországi Evangélikus Egyház is viszonylag korán felismerte az internetes megjelenésben való lehetőséget: A templom egere című, lelkészeknek szóló informatikai kiadvány már 2002-ben megjelent. Az akkor igencsak kuriózumnak számító könyvet követte aztán két év múlva az Evangélikus Egyszeregy, mely az egyház szervezetét, hittételeit és mindennapjait mutatja be egy online hittan kurzus keretében. Mindezt nemcsak, hogy az interneten, de a 2004-es általános egyházi hozzáálláshoz képest igencsak innovatív módon: modemes és ADSL-internethez is szabott hangalámondással, letisztult, még ma is korrektnek mondható dizájnnal és képernyőre szabott szövegekkel.
A közösségi építkezés szele is jó időben érte utol a fogalommal egyébként vallásosként évszázadok óta tisztában lévő evangélikusokat. A myLuther.hu nevű közösségi portált egy, az egyházhoz szervezetileg nem, csak eszmeiségében kötődő Bt. fejlesztette és működteti. 46615 hozzászólás, 6704 bejegyzés, 695 tag, 9521 kapcsolat, 2176 üzenet és 842 feltöltött zene van az oldalon, amely jelmondatához (”A hit közös, a többi ráadás.”) híven nem koncentrál szigorúan a vallásos témákra, csupán a közösség értékrendjét helyezi előtérbe.
Blogolna-e Krisna?
A net közösségi oldala a “krisnásoknak” sem ismeretlen. Míg a kilencvenes években leginkább könyvárusító tevékenységük során találkozhattunk velük, ma már egyáltalán nem ritka, ha egy-egy valamilyen módon hozzájuk kötődő oldalba botlik az ember.
A hivatalos, központi honlapon 1-2 naponta található új tartalom, sokszor hanganyaggal vagy éppen videóval kísérve. Amellett, hogy ma már az egyház hivatalos csatornáin láthatóan tudatosan aknázza ki az internet lehetőségeit, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének több tagja is intenzív online kommunikációt folytat.
“Mivel hitünk szerint mindent Krisna teremtett, így a blogokat is” – tisztázta az alapokat Horváth Ádám, aki MC Das néven a Kezdő Krisnás blog és egy hasonló szellemiségű gasztróblog szerzője is. “Lehet, úgy néz ki, hogy valamit az emberek csináltak meg, de mindig elfelejtik, hogy a gondolat, az értelem és az intelligencia is Istentől jön. Nekünk csak lehetőségünk van válogatni a vágyak és az eszközök közül” – fűzte hozzá Ádám, aki három év alatt közel 1300 bejegyzéssel tette le voksát vallása értékeinek internetes kifejezése mellett.
A beérkező hozzászólásokból kiderül, hogy bár többnyire a lelki élet iránt valamilyen formában érdeklődő internetezők a rendszeres látogatók, egyáltalán nem arról van szó, hogy az egyháztagok csak egymásnak írnának. Egy-egy krisnás blog havonta 4-5 ezer egyedi látogatót is elkönyvelhet.
Az internet “olykor ellentétben állni látszik a keresztény üzenettel, de…”
A katolikus Pápai Tanács egyik korábbi dokumentuma szerint “a radikális szabadelvűek lettek az egyetlen csoport, melynek jogait és érdekeit igazán elismerték a világhálón” – habár véleményüket azóta már finomították.
Felismerték, hogy az internet “olykor ellentétben állni látszik a keresztény üzenettel, de páratlan lehetőségeket is kínál Krisztus üdvözítő igazságának hirdetésére az egész emberiség számára. Mérlegeljük [...] az internet lehetőségeit a vallási információ és tanítás terjesztésére nézve, túljutva minden határon és akadályon. Akik előttünk hirdették az Evangéliumot, legmerészebb álmaikban sem gondoltak ilyen hatalmas hallgatóságra. A katolikusok ne féljenek attól, hogy a tömegkommunikáció ajtaját szélesre tárják Krisztus előtt” – legalábbis ez áll II. János Pál pápa 35. tömegtájékoztatási világnap alkalmából megfogalmazott üzenetében.
A honi Katolikus Egyház a PDA-ra és wapos felhasználásra is optimalizált központi honlapja mellett többek között egy korábban félhivatalosnak aposztrofált, ma már “katolikus napilap” megjelöléssel futó online újságot is üzemeltet. A Magyar Kurír egyben Közép-Európa legrégebbi katolikus hírügynöksége is, 1910-ben alapították. A lap jelenlegi, gyakran frissülő internetes formájában 2005. pünkösd vasárnapja óta olvasható.
Bár a Napi Evangélium utóbb a Kurírban is helyet kapott, az eredetileg e-vangélium e-mailben névre hallgató szolgáltatás, alulról jövő kezdeményezésként, már 2004. július 12-én elindult. A minden reggel 5-kor érkező “lelki csomagot” – melynek része az evangélium mellett egy magyarázó elmélkedés, valamint egy ima is – jelenleg 16 és fél ezer ember kapja. Ez a szám havonta átlagosan 300-zal nő, de a Biblia évének kezdetén volt olyan hónap, amikor 1200-an iratkoztak fel. A lelki szolgálat ezen módját kitaláló és azóta is életben tartó Horváth István Sándor a Zoomnak elmondta: a kezdetek óta összesen 11 millió 300 ezer e-mailt küldött el.
Sok poszt született 
” egy olyan helyzetben született, amikor a T-Mobile éppen története legkínosabb, 700 millió forintos veszteséget hozó pillanatában próbált valahogy fennmaradni a víz felszínén. 
A péntek napközbeni teljes leállásért 
